Gyerekszáj

GYEREKSZÁJ 

 

A gyerekek “szösszenetei” igazán színessé, utánozhatatlanná teszik Hórakukkos életünket.
Folyamatosan töltjük fel az új és még újabb opuszokat, hogy mindenki elhiggye, a miénk az egyik legszebb, legvidámabb hivatás!

 



Állatkerti dialógus

- Az én apukám sokat utazik, és nagyon különleges dolgokat megkóstolt már.
- Miket?
- Például krokodilt, meg majmot, meg teknőst.
- És még mást is?
- Kacsát.
- Kacsát??? Aztaaaaa…!

 

Burnout


- Volt egy Katica nevű óvó nénink, csak már öreg lett, és elutazott, mert már elege lett a gyerekekből.


Lejtőn


- Tudod, az a helyzet az oviban, hogy rossz társaságba keveredtem. De nagyon jól érzem magam velük!


Emlékező-képesség


- Sorolhatod nyugodtan, nekem nagyon jó a ramóriám!


Lakcím


- A sportpálya mellett lakunk a Schiffer István utcában. (Fischer. A szerk.)


1 meghökkentő a 6 évestől:


-  Az oviban a barátom Teofil.
-  Pedofil???


Attitűd


- Képzeld, már tudok ugratni a biciklimmel! Először véletlenül sikerült, és nagyon megijedtem, de aztán rájöttem, hogy ezt én tudom direkt is.
- És anya nem ijedt meg?
- Anya? Dehogy! Tudod, anya egy igazi támogató! Soha nem volt mérges konfliktus köztünk!


Nomen est omen


- Anya azt mondta, a Németh Imrébe fogok járni. Nagyon várom, mert a barátom, a Németh Benedek is odajön!
- Megbeszélték már a szüleitek, hogy együtt mentek abba az iskolába?
- Nem is kellett megbeszélni, biztos, hogy odajön. Hát róla nevezték el!

 

 


Pazar híreink vannak az ornitológusoknak az új tanév kezdetén: a frissen felfedezett faj neve faharkály. De az emlősökkel foglalkozó szakembereket is elkápráztatjuk: az emberszabásúak között megjelent ugyanis a rángután.
Egy biztos! Az idén is el leszünk kényeztetve a gyereknyelv csodáival. Gyűjtjük az aranyköpéseket, és ígérjük, hétről hétre mosolyt csalunk majd olvasóink arcára ebben a tanévben is.

 


Két jóleső aranyköpés a táborozóktól. Úgy átforrósodott a szívünk, hogy már nem is érdekel bennünket a kinti hőfok!


1. - Ez életem legboldogabb napja! Pedig már nagyon sok napom volt!
2. - Csodálatos itt az élet! Minden játékokkal van borítva!


Félfüllel


- Mondd csak, hogy hívják anyát?
- Anett.
- Tényleg, Anett!
- Mi? Mi? Nincs net?


Szakértelem


- Szerintem az a macska terhes.
- Vemhes? Miből gondolod?
- Fel van puffadva elöl is, meg hátul is.


Hangyás


- Jaj, van rajtam egy hangya!
- Akkor ezek szerint téged csípnek a hangyák!

 

Karbantartott felmenők


1. - Anyukám volt pillásnál.
- Az enyém otthon epilláz. 
2. - Az én anyukámnak meetingje van.
- Az enyémnek meg piercingje. 
3. - Az én apukám sok kávét iszik, de este már csak menteset.
- Az enyém este vizet iszik. Vagy bort. De nem menteset.

 

A rendíthetetlen


- Bújj, bújj, medve! Gyere ki a gyepre! De mi az a gyep, gyerekek?
- Hát annak az Agynak az epre! Vagyis eper!
- Nem epre, gyepre! Szóval, mi lehet az a gyep?
- Akkor nem eper, hanem gyeper, hát mondom!


Vitaminbomba


- Nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt eszem, attól van ilyen szépen kisimulva a testem!

 

1. Készülődés az iskolára:


- Én németes osztályba megyek.
- Én énekesbe.
- Én meg körzetesbe!

2. A hátrányos helyzetű


- Adsz a paradicsomodból? Sajnos nekem anya mindig csak nutellát csomagol…


3. A megváltozott mese


Játszótérre menet vezeti a sort a kismuki a tanítóval. A zebrán átérve meglát a távolban egy piros pelerinbe öltözött, piros cipős, pirosas mintájú táskát tartó hölgyet.
- Ott van Piroska! - kiált fel izgatottan.
Ahogy néhányat lépünk, már látjuk, hogy felnőtt nő az, aki a trolit várja. Hervadozik a mosoly, kissé csalódottan:
- Így megöregedett?
Egészen közel érve kiderül, hogy egy igen-igen agg, bár kétségkívül extravagáns néni az, akit mesehősnek nézett. Most már csak az orra alá mormogja bosszúsan:
- Ez nem is az a mese!

 

Heti legjobb párbeszéd a 6 évesek között:


- Nekem az a mottóm, hogy sose hagyd a másikat a sötét oldalon. neked mi a mottód?
- Ha folyik az orrod, fújd ki, ne nyald le!

 


Fogadjátok derűvel a parlamenti látogatás hetében elhangzott aranyköpéseket!

(...már amennyit fel- és meg tudtunk jegyezni a gazdag felhozatalból…)


- Emlékeztek még, melyik terem az, ahol az országgyűlés ülésezik?
- A székterem!


- Kinek mi tetszett a legjobban?
- Nekem a hallókészülék! (fülhallgatón át élvezhettük az idegenvezetést)


- Ez itt a főbejárat, a két oroszlánnal. Csak akkor nyitják ki, ha nagyon fontos vendég érkezik a parlamentbe. Például egy király, vagy egy miniszterelnök.
- Akkor az én apukám itt menne be, mert ő főnök!


- Akinek van kedve, lerajzolhatja, ami a legérdekesebb volt számára!
- Én a parlament rajzolom le!


- …és ez itt a jogar.
- A királyok régen ezzel varázsoltak?


- Ki emlékszik, hogy hívták azt a női uralkodót, akinek a szobrát láttuk a kupolacsarnokban?
- Szűz Mária Terézia!

 


Hej, ez az édes anyanyelv!

1.

- Nekem a víz kitisztítja a számat!
- A viszki??? Tisztítja???


2.

- Képzeld, nekem tériszonyom van!
- Nekem is, kivéve, ha esik a hó!


3.

- Gyerekek, mit jelent az a szó, hogy füllent?
- Hallgat!

 


Szómagyarázat


- Gyerekek, mit jelent az, hogy acsarkodik?
- Én tudom, az olyan, mint a vicsorkodik!

 


Nehéz idők


- Nálunk is van kert, csak most egy hétig nem lehet lemenni, mert TERMETEZTEK!

 


Épp csak visszarázódtunk a szünet után a hétköznapokba, de már az első napon jegyzetelnünk kellett.


1. Készül a homoksüti, szalad a copfos, hozza boldogan.
- Mi ez a finomság?
- Kanna cotta!

2. Ebéd után büszkén mutatja a kulacsát:
- Nézd, mennyit ittam! 50 volt benne, és már lement 100 alá!


3. Megy a nagyotmondás a fiúk között, licitálnak keményen.
- Az semmi, egyszer ennyivel volt mellettem egy keselyű (karjával mutatja a kb. fél méteres távolságot).
- Hűűűű....azta….és hol láttad???
- Fényképen!

4. Séta a játszótérről visszafelé.
- Kint voltunk a rómain, a piacon, tudod. Na, ahol mindig szoktam lángost enni. De most nagyon rosszul voltam. Nagyon. Aztán kiderült, hogy csak kakilnom kellett. És utána úgy toltam be a csülkös lángost, mint az atom!

 


A víz világnapja


- Dóri, te hallottál róla, hogy van egy csendes-sziget a Szemét-óceánon?


Nagyívű tervek


- Én, ha nagy leszek, ugyanazt fogom csinálni, mint apa, csak mást!


Rokonság


- Nekem 3 unokatestvérem is van! Egy óvodás, egy iskolás, meg egy egyetemes.


Uzsonna


Komótosan falatozik, meghúzza a vizes kulacsát, közben dünnyög az orra alatt:
- Nekem Jack Daniels van a véremben…


1: A vágyak netovábbja


Az utóbbi hetek kétségkívül legnevettetőbb gyerekszájához tartozunk egy kis előzetes magyarázattal. A leves után minden alkalommal választunk egy “kanálszedő” és egy “tányérszedő” gyereket, aki kihozza nekünk a konyhába az általa összegyűjtött evőeszközöket. Nap mint nap hatalmas versengés folyik a kitüntetett szerepért.
Ebéd utáni játszóterezést követően sétálunk vissza a Hórakukkba, amikor a következő diskurzus üti meg fülünket:
- Te voltál már Dubaiban?
- Ott már voltam, de kanálszedő még soha nem voltam.

 


Seriff

Körben állunk, a kör közepén a seriff. Akit lefröcsköl a képzeletbeli vízipisztollyal, az leguggol, a mellette állók közül az nyer, aki gyorsabban felel a seriff kérdésére. Tippeket is adunk a kérdésekhez: erdei állat, szín, évszak, forma, dal, női név stb. Ügyesen kérdeznek, pörög a játék. Végre bekerül seriffnek a legizgatottabb kismuki. Már fröcsköl is, és boldogan felteszi a kérdését:
- Mire gondolok most?

 


Párbeszéd

- Te mi voltál a farsangon?
- Beteg.
- Beteg? Jelmezben?
- Nem, otthon.


Barátok

- Ha nagy leszek, autókat fogok készíteni, és mielőtt meghalok, megkérem egy fiatalabb barátomat, hogy nyisson egy múzeumot az autóimnak, és a bejáratnál lesz rólam egy ezüst szobor is.
- Hmmm…hmmm…és nem lehet ott egy szobor rólam is?
- Hát, rólad? De. Ha akarod, lehet.

 


Vérbeli szurkoló

- Tegnap voltam vérvételen. És bordó volt a vérem! Láttam, mert oda mertem nézni!
- Tőlem is vettek már vért. És én is odanéztem. És kék volt. Így legalább tudták, hogy MTK-s vagyok.

 


Farsang

- Én szivárványos hercegnő vagyok! És te? Undikornis?

 


Három kívánság

- Legyen sok legóm, meg legyen sok autóm, meg mindig úgy szeressük egymást az apukámmal, mint most!

 


Hárem

- Az oviban három feleségem is van. Vivi, Mesi és Lili.
- Nahát! És tudod már, melyikük lesz felnőtt korodban az igazi feleséged?
- Persze. Lilit kell majd feleségül vennem, mert ő van hozzám korban a legközelebb. Ő februári, vagyis téli, én meg áprilisi, vagyis tavaszi. Úgyhogy csak egy kicsit nagyobb nálam.

 

A szabály…..az szabály!

Séta a játszótérre, bakancsok “rácsúszásos” balesete. Az elkövető úr:
- Kata néni, rráléptem a sarrkadrra, ami jó hírr, merrt azt jelenti, hogy ott leszek az esküvődön!
- Annak bizony örülnék, viszont sajnos rossz hír, hogy én már nagyon-nagyon régen férjhez mentem!
Őszinte döbbenettel az arcán megáll (és mögötte az egész sor), töri a buksiját, majd a legkomolyabb arccal, akkurátusan bólint:
- Akkorr viszont el kell válnod, és újrra meg kell házasodnod!
(A szerk. megjegyzése: Azt hiszem, beszélnem kell a férrrrjemmel…)

 

Lazulós

- Képzeljétek, gyerekek, az iskolában már nem azt fogjátok mondani erre a több-kevesebb jelre, hogy kacsacsőr, vagy krokodilszáj, hanem, hogy…
- Én tudoooom! Relaxációs jel!

 

 

Sosem unatkozunk! :)

 - Mi a foglalkozása annak, aki az étterem konyháján sok emberre főz?
- Maris néni.
- Sorolj fel 3 virágot!
- Tulipán, rózsa, szódabikarbóna.
- Tudsz még költöző madarat mondani?
- Gágos Blanka.
- Hegedű, dob, gitár, furulya. Mik ezek?
- Ez könnyű! Hát hangszórók!

- Mi történik, ha télen kabát és sapka nélkül játszunk a hóban?
- Lehull a hajunk.
- Mi történik, ha hidegben fagyit eszünk?
- Nem olvad el!
- Mi történik, ha valaki kiszalad az úttestre a kigurult labda után?
- Elüti egy autó. És még a labda is kidurran!
- Sorolj fel 3 tejterméket!
- Tejföl, tej, és…. még egy tejföl!
- Tudsz mondani 3 vadon élő állatot?
- Oroszlán, tigris, fakalapács.
- Mondj 3 virágot!
- Tulipán, ibolya…
- Segítek! Apa biztos szokott ilyet vinni anyának! Finom illatú, tövise van.
- Megvan, kaktusz!
Egy másik buksi, még a tejtermékek lázában: - Margarin!
- Mondj 3 levest!
- Paradicsomleves, húsleves, Muci mama levese.
A következő válaszadó:
- Húsleves, zöldségleves….zabkásaleves!
- A zabkása finom, de nem leves.
- Hát de, ha híg!
Próbálunk összeszedni 3 szakmát, kissé nehézkesen.
- Tudod már, mi leszel, ha nagy leszel?
- Tündér.
- A szüleidnek mi a foglalkozása?
- Anya meetengezik, apa orvos.
- És mi a foglalkozása annak, aki a hajat vágja?
- Anya.

 

Véráramvonal

Reggel fülig érő szájjal érkezik, egész nap az új plüsskígyóját mutogatja:
- Áramvonalas vagyok. Ez azt jelenti, hogy vér helyett áram van a testemben, így ha akarnék, én is tudnék ilyen kígyóvá változni.

 


Közeleg a mikulás

1. Bunkerépítés, hatalmas összmunka, és persze a troll, aki felülről beugrik, romba döntve az építményt.
- Hé, ne az ablakon mássz be!
- De én rendőr vagyok!
- A rendőr sem az ablakon át közlekedik.
- Nem is az ablakon, hanem a kéményen át érkeztem!
2. Én jó vagyok, de az anyukám egyszer kapott a mikulástól egy vargácsot.

 

A megúszós

- Kata néni, nekem nem kell majd kipucolnom a cipőmet, amikor jön a Mikulás, mert kaptam egy új csizmát!
- Nagyon örülök neki, de az még sokára lesz ám!
- Csak nem képzeled, hogy addig hordani fogom?!

 


Nyerésben

- Gabi néni, mit jelent az, amit mondtál, hogy az évvesztesek évnyertesek is?
- Én tudom, mit jelent! Évnyertes az, akinek kétszer van születésnapja egy évben. Évvesztes pedig az, akinek valamiért abban az évben elmarad a születésnapja.

 


A madarak őse

- Én azt is tudom, hogy a madarak a dínókból lettek, amikor azok kipusztultak! Nem most, már régebben! A 80-as, 90-es években!

 


Erkély

- Mi lakótelepen lakunk, a hatodikon, ezért nem kertünk van, hanem kertélyünk!

 


Nagypapa-szív

- Képzeld, a nagypapám azt mondja nekem, hogy “csacsi”, ha valami butaságot csinálok. De nem úgy mondja ám, hogy “csacsi vagy”, hanem, úgy, hogy “Mit csináltál, te csacsi?” És ezt úgy, de úgy mondja, hogy közben nem is érzem csacsinak magam!

 

Lóhele

Amennyire drukkolunk a gyerekeknek, hogy minél előbb pörögjön az “r”, annyira élvezzük a beszédhibáikból eredő tündéri dialógusokat. Íme, egy mai, hazafelé battyogva az állatkertből:
- Egyszel találtam egy négylevelű lóhelét!
- Jóhejét? Azt én isz tajájtam máj!
- Nem a ló helyét, az mindegy, hol van, melt nem ellől van elnevezve, hanem a ló heléjélől!

 


Rejtély

Mellénk zöttyen a játszótéri padra, és tűnődőn:
- Érdekes ez a hascsikarás, most megint fáj!
- Fáj a hasad? Korábban is érezted már?
- Reggel az autóban csikart. Másfél órán át! Aztán beértünk, levettem a pulcsimat, és elmúlt. De most miért fáj megint? Nincs is rajtam pulcsi!

 


Vitaminbomba

Elkészült a tízórai, összevágva a zöldség, gyümölcs.
Éva mindent bevet, hogy az ellenálló keménymag is falatozni kezdjen. Elhangzik, miben mennyi vitamin van, mitől erősödnek a csontjaink, miért fontos, hogy mindenből elegendő jusson a szervezetünkbe.
Nézi, nézi a tányérokat a kis buksi, csóválja a fejét.
- Nem ilyesmit kellene adnotok, ha azt akarjátok, hogy sok vitamint együnk!
- Hanem mit?
- Hogyhogy mit? Hát fürjtojást!

 

Nemzetközi diskurzus

- Én Kyotoból vagyok.
- Én meg a Katicából. De régebben macis voltam.


Ovis sportok
- Tavaly focira jártam. Jött egy focis néni, és úgy. Most nindzsára járok. És egy nindzsa néni tartja.

 

Aki keres, talál

- A te apukádnak mi a foglalkozása?
- Keresi a pénzt.
- Ja, hát az enyém is keresi a pénzt, de ő közben házakat is tervez.

 


Valami azt súgja nekünk, hogy szeptember közeledtével legkedveltebb “rovatunk” hamarosan újra megtelik tartalommal.


Addig is hoztunk két tüneményest, melyeket az év eleji felméréseken gyűjtöttünk be.
1. Bárdi László és Molnár Mária gyermeke lógázza lábát a széken.
- Meg tudod mondani, hogy hívják anyát és apát?
- Bárdi-anya és Bárdi-apa. Most!!! Mert régebben Molnár-anya és Molnár-apa voltak.

2. - Felismered ezt a zöldséget?
    - Hát persze! Ez a karabéla!

 


Csak egészségesen!

- A kóla nagyon egészségtelen, mert sok benne a cukor!
- Igen, igen, meg alkohol is van benne!
Kis csend, dúl a homokozás, dolgoznak a lapátok, érkezik egy fagyi is a tanítónak.
- Nahát, de kedves vagy! Isteni ez a citromfagyi, érzem benne a gyümölcsdarabokat! Köszönöm!
Széles mosollyal besöpri az elismerést, aztán dünnyögve hozzáfűzi:
- És csak egy kicsi méreganyag van benne!

 


Életkép

- Kész vagyok!
- Jövök! Segítsek? Nem tudod kitörölni a feneked?
- Hát, egyszer már tudtam, de elfelejtettem!

 

Detektív-tábor

Úgy tűnik, nincsen tábor gyerekszáj nélkül! Szerencsére ezen a héten is hallottunk megmosolyogtató mondatokat hős kis nyomozóink szájából.

1. - Ebben a csigaházban még laknak. Ide érzem a nyálkáját!
2. - Ugye, milyen meleg van?
- Igen. Gatyarohasztó meleg van. Apától tanultam. Mert a melegtől még a gatyánk is lerohad!

 


Óperenciás tábor, séta a gödöllői kastélyban.


1. Rudolf herceg gyerekkori portréja előtt egy lobogó szívű kisfiú ránéz a mellette álló kislányra, és elcsukló hangon odasúgja:
- Nézd, ő pont úgy néz ki, mint te!

2. Nézi, nézi a kislegény a kiterített medvebőrt, egyre közelebb bújik a tanítóhoz. Halkan kérdi az idegenvezetőt:
- Ugye már nem él?

3. A múlt megihleti másik kishercegünket is. Minden szobánál, minden történetnél ő zárja vezetőnk ismertetését:
- Meghaltak! - állapítja meg. Aztán kíváncsian továbbnyargal, várva a következő epizódot.

 


TSMT-tábor:

1. Kutyás foglalkozás a táborban. Miután megbeszélték, honnan lehet tudni a kutyusok nemét, elhangzik a kérdés:
- Gyerekek, kinek van otthon kutyája?
- Nekem!
- És milyen?
- 4 cicis!

2. Tornaterem:
- Nézzétek, milyen nyúlékony vagyok!



3. Torna foglalkozáson:
- Ez az! Sikerült átfordulnod a gyűrűn, nagyon büszke lehetsz magadra!
- Te is nagyon büszke lehetsz magadra, mert ezt neked köszönhetem!
Pihenő időben, hullafáradtan, de lelkesen:
- Annyira boldog vagyok, hogy itt lehetek! Mindjárt elsírom magam!

 


Nyári tervek


Itt a vakáció, beszélgetünk a nyaralásról. Egy kicsi lány felkiált:
- Képzeljétek, mi nyáron 3 hova megyünk!

 


A felső


Mindenki nagyon várja már az ebédet, ülnek a buksik, korognak a gyomrok. Érkezik a tanító néni, egyensúlyoz a gúlába rakott leveses tálakkal. Egy álmos kiskobak felé nyújtja a pakkot.
- Légy szíves, vedd le a felsőt!
A gyerek döbbenten felnéz, majd szófogadón, lassú mozdulatokkal elkezd kibújni a pólójából. Közben halkan mormogja:
- Ennyire azért nincs melegem…

 


Heti termés


Azok a régi szép idők
- Én kicsi koromban nagyon szépen ettem. Most meg a szüleim szerint úgy eszem, mint egy disznó. mert a rántott húst kézzel eszem.


Szomorú látlelet, avagy játszótéri beszélgetés a nagyfiúkkal:
- Ti már iskolások vagytok?
- Igen.
- Én is bejelentkeztem már az iskolába.
- Készülj fel, hogy az első 2 év nagyon jó lesz, utána meg borzasztó. Egész nap bent kell lenni, és minden nap tanulni fogsz.


Tejfog-dráma
- Képzeld, a testvérem véletlenül kirúgta a fogamat!
- Te jó ég, cipővel?
- Nem, nem, zoknival!

 


Ez szépebb, mint gondoltam! - avagy: parlamenti gyerekszáj


A teljesség igénye nélkül adunk közre néhány tüneményes választ, melyek idegenvezetőink kérdéseire érkeztek.


- Említettem már, ki volt az építésze a parlamentnek. Emlékeztek?
- Igen, Szent István!


- Itt körben híres magyar királyokat láttok. Ő itt Szent István, ő pedig az a királyunk, akiről már biztosan sokat hallottatok, mesékben is szerepel, mint az igazságos.
- II. János!


- Ezeken a szobrokon különböző foglalkozásokat űző embereket láttok. Hogy hívják azt, aki gondozza az állatokat?
- Állatvédő, én is az leszek! Vagy fodrász!


- És itt szoktak ülni azok az emberek, akik törvényeket hoznak, és döntenek az ország sorsáról. Tudja valaki, kik ők?
- Gépviselők!


És persze velünk tartottak a mi zsémbes, 6 éves öreguraink is. Egyikőjük, meghallva, hogy az épület 16 zsiráfnyi magasságú, már zsörtölődött is az orra alatt:
- Az attól függ. Maximum, ha egymás fejére állnak. De szerintem úgy is csak 15 férne el. Mondom, maximum!

 


Diskurzus

- Én a belvárosban születtem.
- Én meg Írországban.
- Én meg augusztusban.
 

 

Fogtündér

 A gyerekek még rendelkeznek azzal a csodálatos képességgel, amit a felnőttek közül már csak kevesen gyakorolnak: tudják békésen, harag, tüske és tányértörés nélkül rendezni vitáikat, még ha ideológiai jellegűek is.
Az alábbi diskurzus 8 kiskobak között zajlott uzsonna-időben. Az egyszerűség kedvéért nevezzük a “szembenálló” csoportokat hívőknek (H) és szkeptikusoknak (SZ).
H: - Ezt a csokit a fogtündértől kaptam!
SZ: - Vagyis az anyukádtól.
H: - Én is szoktam kapni ajándékot a fogtündértől!
SZ: - De a fogtündér nem létezik! Ahogy húsvéti nyuszi sincs, meg télapó, meg ilyenek!
H: - Hogyne lenne! A párnám alá tette, amin alszom! Vagyis varázslat történt!
H: - Nekem egy ezrest hozott a fogtündér!
SZ: - Honnan? A mennyországból???
SZ: - Én a locsolásért kaptam egy ezrest, még többet is!
H: - Na, látod! Az is a húsvéti nyuszival kapcsolatos, ami szerinted nincs!
SZ: - Ez igaz. De ő, ha van is, nem a mennyországban lakik, az biztos. Persze, ha van mennyország.
H: - Ez igaz.
A végszó megszüli az egyetértést. És már falatoznak is tovább a világmegváltó buksik.

 


Egy szomorú gyerekszáj...


Tündéri gyerekszáj-sztorijaink méltán népszerűek, igyekszünk is minél többet megjegyezni és közreadni belőlük. Néha azonban előfordul, hogy elszorul a szívünk attól, amit hallunk. E heti elszomorító élményünk következik.
Az együttérzésről, a szeretetről, az elfogadásról beszélgettünk, a szó az ovis hétköznapokra terelődött: barátságok, bizalom, figyelmesség.
Szebbnél szebb élményeket, emlékeket elevenítettek fel a gyerekek, míg egy kisfiú elkomorult:
Az idén új csoportba kerültem, de ez jó - így most már szeretem az ovit. A régi csoportban az óvó néni mindig mérges volt valamiért, és csúnyán beszélt a dadus nénivel is, akit én imádtam. A mostani óvó nénim kedves a dadussal. És soha, de soha nem mondana róla olyat, hogy keveri a szart.

 


Susztermatt

Dúl a sakkparti, kibicek az asztal körül.
- Az én nagypapám olyan jól tud sakkozni, hogy egyszer adott nekem egy cipészmattot!
Kis csönd, próbálják feldolgozni a hallottakat, majd egy elismerő hang:
- Szép volt, nagypapa!

 

 

Tornaterem, pókjárás.

- Aú, rálépett a lábamra!
- Az a kezed!
- De én most pók vagyok!!!

 


Szupernagyi, valamint Benedek, az ex

Sándor, József, Benedek. A téma a tavasz, óra elején bevezetőnek beszélgetünk kicsit a névnapokról. Kinek mikor van, miben különbözik a születésnaptól.
- Gyerekek, a névnapunkon például nem szoktunk tortát kapni, igaz?
- Ti nem. De az én nagymamám olyan, hogy a névnapomra is süt tortát!
Ugyanez a témakör, ugyanitt tartunk.
- Gyerekek, van valakinek Benedek nevű ismerőse vagy rokona?
- A volt férjemet az oviban így hívják! - bólogat a 6 éves.
- A volt férjedet???
- Hát, igen. már nem vagyok a felesége.

 

Forr a dalom


Március 15-éről beszélgetünk. Miközben a tanító néni mesél, egy kisfiú odamormolja társának:
- Én ezt már tudom, megbeszéltük az oviban. Az osztrák-magyar anarchiában volt a forradalom.

 


Haragosi

Weöres Sándor versét ízlelgetjük.
“...Ha kiborul az a kocsi,
Leröpül a Haragosi…”

- Gyerekek, hogy tudnátok másképp mondani azt, hogy kiborul?
- Hát, szomorú lesz! Annyira rossz kedvű, hogy jobb, ha nem bosszantják!

 


Cigánykerék


Játszótér, sündörög a copfos a tanító nénihez.
- Tudod, miért várom, hogy nagy legyek? Mert akkor nagyon hosszú hajam lesz, és megtanulok cigánykerekezni!
- Ó, de jó lesz neked! Sajnos én sosem tudtam.
Kis tűnődés, bújás, aztán odamotyogja:
- De mi az a cigánykerék???

 


Unoka


- Mindig szilveszter után van a születésnapom. Az ikertestvéremnek meg tavasszal….ööö…az nem lehet…akkor nem iker, hanem talán unoka?!

 


Diskurzus 3 buksival


- Tudjátok már, hova fogtok iskolába járni?
- Én a Jókaiba.
- Én a városligeti játszóba…
- Mármint a kéttannyelvűbe?
- Ja, az is lehet, igen!
- És te?
- A Király utca 4-ben van iskola?
- Nem tudom. Miért, te oda fogsz járni?
- Igen, ha jól tudom, mert az közel van anyukám munkahelyéhez.
- És azt is tudod, hol dolgozik anya?
- Persze, a harmadik emeleten!

 

Önérzet


Erzsébetliget, étterem. A mindig kedves felszolgáló érkezik az első fogással.
- Itt van a levesed, picur!
- Én nem vagyok picur, én férfi vagyok!
Pár perc múlva érkezik a főfogás.
- Tessék, itt van, fiatalember!
- Köszönöm, hogy fiatalembert mondtál! - derül fel a 6 esztendős úr arca.

 


Gyógyulj meg, nagypapa!


- Gyerre, nézd meg, mennyit dolgoztam a pontrrácsosban!
- Nahát, mit hallok? Milyen szépen pörög már az az “r”!
- Hát, igen, összeszedtem magam. Az anyukám apukája kórrházba kerrült, és fel akarrtam venni neki, hogy örrüljön és gyorrsan meggyógyuljon.

Barátság


Nagy gonddal nézegetik a tükörben, és rajzolgatják magukat. Párbeszéd a padtársak között:
- Nekem aranyszínű a hajam?
- Igen.
- Köszönöm, örökké a barátom leszel!


Lángolás


- Súgok neked egy titkot. De a többiek nem hallhatják, mert biztos kinevetnének. Szerelmes vagyok.
- Nahát, ez nagyon nagy öröm! Ovis társad?
- Nem, nem.
- Innen ismered?
- Nem ismerem. Pótlós. Ott ül az ablaknál. És nézd, milyen gyönyörű az arca!


Futballisztán - az örök téma

Séta a játszótérre, fogja a kicsi buksi a tanító néni kezét, és bölcsen elemez. Előbb a VB-t, a gólokat, a tizenegyeseket, aztán rátér a játékosokra:

- Neymar brazil, Ronaldo portugál, Messi argentin, Mbappé francia, a nagymamám meg vietnámi……de a vietnámi foci sajnos nem annyira jó, ahogy a magyar sem.
- Tényleg?
- Miért, te ismersz vietnámi focistát?
- Nem.
- Na látod, én sem.

 

Mesterségek ünnepe

-Tudsz mondani nekem 3 féle foglalkozást? Tudod, ami a felnőttek munkája lehet.
- Nem tudok.
- Olyasmire gondolok, amit apa-anya dolgozik, vagy, ami te szeretnél lenni, ha nagy leszel. Mint pl. a rendőr, a tűzoltó, az asztalos…
- Ja, értem! Székes!

 


Tesók

- Léna, miért bántod a testvéredet?
- Nem bántom, csak verem.

 

Hóember

- Gyerekek, színezzétek ki a hóember kalapját, és rajzoljátok meg az arcát!
- Először inkább arcot rajzolok neki, legyen pofás a hóemberem!

 

Fránya logopédia…

- Neked az a neved, hogy Zombi?
- Nem Zombi, Zsombi!
- Ja, Zombi! Szejence, hogy ki tudod mondani, hogy Zombi, különben azt hinnék, hogy Zombi vagy!

 


BÚÉK!

Kívánunk minden családnak nagyon jó kedvet szilveszterre, ezzel a 12 darabos kis citátum-gyűjteménnyel reméljük, megalapozzuk a hangulatot! Egészséget, vidámságot, békességet a következő 12 hónapra!
BÚÉK: a Hórakukk csapat
a


- Apa foglalkozása? A pecázás. Mert aztán majd el kell kezdenie csinálni a gyerekszobámat, meg a nyaralónkat. Addig hadd pecázzon…
- Egy tesó, az jó lenne. Vagyis először rettenetes. De aztán, ha megnő, vele együtt el merném csenni apa reggeli kávéját.
- Hogy milyen anya? Sokszor ideges. De olyan nap még nem volt, amikor nem puszilt meg.
- Ha nagy leszek, sok gyerekem lesz. Meg velem lesz anya, meg apa. Meg lesznek háztartási állataim is, igen.
- Anya mindig jó illatú és puha. És sikkes puszit ad.
- Apa is felveszi a bukósisakot. Pedig apa sosem bukik el.
- A karácsony, az nálunk nagyon jó. Mert ott van mindenki, a nagymamámék is, meg az unokatesóim, meg nem tudom, még kik. És aztán ezek mind, egész este, egyszerre beszélnek.
- Megyünk majd korcsolyázni, és a nagymamám is jön. Ő nem korcsolyázik, ő integet, és a csokit hozza.
- A tesóm sokszor kiakasztja anyát. Mert ő már nagy, és nem tanul. Én fogok tanulni, az biztos, mert az nem jó, amikor anya kiakad.
- Az apukám mindent megszerel. Amit meg nem tud, azt megszereli a nagypapám. Szóval, nálunk minden jó.
- És felszálltunk a repülőre, és elutaztunk Balura.
- Az nagyon jó, ha anya vagy apa jön értem. Vagy a nagypapám. Az a legjobb. Mert vele mindent lehet!

 

Álomállások


Gyakoroljuk az alapadatokat, kérdezgetjük a gyerekektől, mik szeretnének lenni felnőtt korukban. Természetesen többnyire állatorvosnak, állatgondozónak, esetleg focistának vagy híres táncosnőnek készülnek, de a legtöbben ugyanazt csinálnák, mint anya és apa. De mi is a munkájuk?! Íme, a hétfői legaranyosabb válaszok:

- Egy stúdióban dolgozik, már amikor…mert most megdöglött a gépe.
- Számítógépes. Egész nap nézheti.
- Nagyon érdekeset dolgoznak. Apa mindig kimegy egy munkahelyre, este pedig hazajön. Anyának meg megbeszélése van.
- Autóval megy ide-oda, és igazgat. Mert apa igazgató.

 

A tapasztalt


Másik kedvenc kérdésünk a 3 kívánság. Fantasztikus a gyerekek fantáziája, de akad egészen megható vágy is.
- Nekem csak egy van: Legyen egy kistesóm!
- Ez az egyetlen igazi vágyad?
- Igen. Vagyis inkább az, hogy legyen két kistesóm!
Mire egy kialvatlan hang a szomszéd asztaltól:
- Nekem kettő van, ne akard…!

 

Új fajok

Jó hírünk van az ornitológusoknak: úgy tűnik, a frissen felfedezett új fajok tekintetében kifogyhatatlan a puttonyunk. Megérkeztek Afrikába az első buborkák, búbos, büdös, illetve bűvös blankák, és feltűnt egy púpos panka is!


Tömeg(v)iszony

Játszótérről visszaérve “vetkőzködünk” az előszobában. A hely kissé szűkös, az ovis nem kissé fáradt. Miközben meggyőző sebességgel gyalogol át másokon, mormog az orra alatt:
- Nem látok semmit ettől a sűrű gyerekhalomtól!


Antré

A csütörtöki új csoportba megérkezik legfrissebb tagunk. Komolykodó arccal bújik épp a papucskájába, amikor kiérünk bemutatkozni. Felemeli a buksiját, és büszkén mondja:
- Kovács Péter vagyok, és belenőttem a papucsomba!

 


Három kis zsenge

Igazán termékeny hetünk volt, hadd osszunk meg veletek néhány tünde pillanatot!
1. Bőszen válogat a kispocok a plüssök között, joggal büszke, hiszen összegyűlt a 10 matrica. Hosszas bogarászás után magasba emeli a kiválasztottat, egy fekete kutyát.
- Ezt szeretném, ezt a cuki ujjfulladnit!

2. Majmos társasjáték, egyensúlyozni kell a makikkal. Ha figyelmetlenül rakják a kis műanyag figurákat, az összes állat leesik a fáról. Billeg már az egyik, mire egy aggódó hang:
- Szökik a majom a helyéről!
Egyetértő bólintás után megismétli a kijelentést egy “r”-hangot frissen elsajátított, és lelkesen gyakorló delikvens:
- Igen, vigyázzatok, szökik a majom a heréről!

3. Szükségem van egy…- játékot játszunk a duplázókkal. Nagy körben állunk, valaki odaszalad egy másik gyerekhez, és 3 dolgot kér tőle gyorsan. Az illetőnek az utolsót meg kell jegyeznie, odafutni egy másik társához, és elsőnek ezt említve kérni újabb 3 dolgot. Nagyon gyors, változatos játék, ami hatalmas koncentrációt igényel - nem mellesleg fejleszti a kreativitást, az asszociációs készséget, a memóriát, és ami a legjobb benne: hihetetlenül mókás! Már jó ideje szórakozunk, amikor az egyik kisfiú odaszalad egy kislányhoz:
- Szükségem van egy bal fülre, egy pulcsira és egy Darth Vaderre!
Mosoly lefagy, próbálja értelmezni a kicsi lány a hallottakat, majd felderülő pofival szalad a következő gyerekhez:
- Szükségem van egy pár négerre…

 


“Fekvő egyenef”

Elkezdtük gyakorolgatni a betűelemeket: megnézegetjük, megnevezzük, elmutogatjuk őket. Oszlopba és sorba rendeződünk, megpróbálunk a kifeszített kötél mellett sorakozni, lépegetünk szép egyenesen, a levegőbe rajzolunk, végül papírra vetjük a függőleges és vízszintes vonalakat. Utóbbinál tartunk, sorolják a példákat:: az asztal lapja, a polc széle, az ablak pereme stb. Mikor úgy tűnik, elfogytak az ötletek, és munkához láthatunk, egy kislány boldogan felpattan, és ujjacskájával szájpadlásán evickélve mutatja:
- Névvétek, fölül kieftek a fogaim, úgyhogy ev itt a fámban egy fekvő egyenef!

 


A cinege cipője

Móra Ferenc klasszikusát tanulták a gyerekek a héten, meg is hallgattuk, úgy 80-szor, néha egészen csodálatos értelmezésekben. Aki ismeri a verset, pontosan tudja, hogy szegény állat
“ Cipőt a GYÁRBA (sőt, néha AZ ÁRBA) sehol sem tud venni”,
továbbá, hogy
“Azt mondja a MARHA, nem ér ő most arra”,
valamint
“Na, milyen! AKÁR-KIFFI JÁRNAK”.
No de mi ez ahhoz képest, amikor állatkerti sétánkon peckes KároLYkatonákat láttunk - nyilván eltávozáson voltak…

 


A büszke öcs

- Az én tesóm olyan jól tud kínaiul, hogy megvan a felnőttfokú, és gyerekfokú nyelvvizsgája is!

 

 


A nagy leleplezés

Zsófi kolléganőnk 2 napra lebetegedett, így a Hórakukk egyik alapítója, a pici babájával otthon lévő Gabi ugrott be a héten helyettesíteni. Ellenőrzi a házi feladatokat, hallgatja a verseket, osztja a pecséteket. Nézi, nézi egy kislány, aztán tűnődve megszólal:
- Te teljesen úgy nézel ki, mint egy tanító néni!

 


Nyomozás

Hősünk kuporog a homokozóban, elmélyülten lapátol. Odaszalad hozzá egy kis barátja, és invitálja nyomozni. Elmondja, mi a szabály, és, hogy mennyire izgalmas ez a játék.
Mire a válasz:
- Nem megyek, mert utálom ezt a játékot. És különben is, még sose játszottam ilyet.

 

Testvérverseny

Kézműveskedés közben az egyik kislány megjegyzi, hogy ezt a gyönyörű faliképet, amit készít, a testvérének fogja adni. Beszélgetés kerekedik: kinek hány, és mennyi idős testvére van. Úgy tűnik, a nagytesó kora a menőség minősége:
- Nekem már 14 éves a tesóm!
- Nekem kettő is van, a nagyobb még Katánál is nagyobb, ilyen nagy (mutat a plafon felé)!
- Nekem meg nem 14, hanem 24 éves a tesóm!
Az utolsó megszólaló előtt behódol a társaság, űberelhetetlen a helyzete:
- Az én tesóm 44 éves…és autója is van!

 


Főemlős

Az állatkerti látogatás hete, ami nem pusztán azért szenzációs program, mert rengeteg állatot láthatunk testközelből, hanem azért is, mert az odajutás is világszenzáció: lehet buszozni, trolizni, kisföldalattizni - micsoda izgalmak!
A madarakat nézegettük meg először. Már tudjuk, hogy toll, hogy meszes héjú tojás, hogy gázló láb és úszóhártya, hogy rövid, lapos csőr és hosszú, bőrlebenyes csőr, hogy költöző és itt telelő. Ideje továbbsétálnunk az aligátorhoz. Beszélgetünk a hüllőkről, mi jellemző rájuk.
Valaki megjegyzi, hogy a hüllőkre az jellemző, hogy emlősök. Megállunk, megbeszéljük, hogy is van ez. Szóba kerül, mit jelent az elevenszülő fogalma, és az is, hogy az anya tejével táplálja kicsinyét.
- Akkor, ugye mi főemlősök vagyunk? - kérdi egy kis buksi.
Mire levegőt veszünk, már érkezik is a büszke válasz:
- Az biztos. Főleg az én anyukám, mert engem 3 éves koromig szoptatott!

 


Cipős sztorik

1. Kicsi lány mutatja büszkén az új, unikornisos cipőjét a tanító néninek, akit természetesen elbűvöl a látvány, és megjegyzi, hogy ha felnőtt méretben is árulnának hasonlót, azonnal venne, hiszen ő is nagy egyszarvú-rajongó.
- Tudod mit? Ha kinövöm, majd neked adom! - szorítja meg a kis tulajdonos kezecskéje a tanítóét.


2. Ő meg egy kisfiú, aki szintén most kapott új cipőt.
- Nézd, milyen szép cipőm van! Nagyon jó, mintha kavicsokon járnék! És különleges is, mert levegőt vevős! Beszívja a jó levegőt, bent tartja, és nem engedi ki többet, csak a rosszat!

 


Brilliáns megoldás

Játszótér, felhőtlen rohangászás, öröm, napsütés. Érkezik egy szöszke copfosan, angyalarccal, szúnyogcsípéseit vakargatva,  borongón:
- Nagyon viszketnek! Utálom ezt! Békát fogunk tartani, mert megeszi a szúnyogokat! És akkor nem csípnek meg…
Itt elmélázik, majd a tökéletes megoldás birtokában, komolykodó elégedettséggel hozzáfűzi:

- És akkor kussol az egész ház!

 


Közös ismerős

5 tagú fiúbanda beszélget, kiderül, hogy akad közös ismerős széles e Zuglóban.
- Az Ulrikot én ismerem!
- Ismered?
- Igen, az úszótáborból!
- A tejérzékenyt?
- Őt én is ismerem, a ping-pong táborból!
- Én meg a focitáborból!
Mire az eddig hallgatag kobak, rezignáltan:
- Akkor ő biztos, hogy nem tejérzékeny, hanem sportérzékeny…

 


Órarend


Nyitja a tolltartóját, mutatja, hogy elkészítette a mai napra az órarendjét. Rajzok, ábrák egymás alatt, elégedetten nézegeti.
- Ez a mai nap órarendje?
- Igen, a Hórakukkos: tanulás, szünet, tanulás, torna, C menü, játszótér, szünet, kézműveskedés.

 


Lakcím

- Meg tudod mondani, hogy hol laksz?
- Persze!
És már mondja is. Szépen, precízen, akkurátusan felsorol minden adatot. Aztán tűnődve hozzáteszi:
- Csak azt nem értem, hogy miért mindig halott emberekről neveznek el utcákat.

 

 

Bemutatkozás

Néhány napja elindult Hórakukkos tanévünk, hogy Gyerekszáj-rovatunkban is biztosított legyen a folyamatos utánpótlás….
Reggeli kör az új csoportban, bemutatkozás. Szép sorban haladunk, mindenki elmondja a teljes, majd a becenevét.
- Pap Boglárkának hívnak, és azt szeretem, ha Boginak szólítanak.
- Kocsis Levente vagyok, hívjatok Levinek!
- Molnár Dorottya a nevem, Dorkának szoktak becézni.
Horvát Péter következik, hosszan fészkelődik, majd kiböki:
- Peti vagyok, de azt szeretem, ha Endrédi Károlynak hívnak!

 

 

Gyermeki logika

A pótkocsi azért pótkocsi, mert lehet pótolni. (A hálószoba pedig azért hálószoba, mert az ablakain van szúnyogháló.)

 

 

Gyanús… :)

Még mindig a Kölyökkém tábor. Próbára tesszük az érzékszerveinket, éppen különböző fűszernövényeket kell felismerni, illat alapján. Lelkes szagolgatónk a zsályába szippantva megjegyzi, ez bizony cefre. Itt még csak mosolygunk, a nevetés akkor kezd dőlni belőlünk, amikor ugyanez a pöttöm nyomozónk a tízóraira összevágott almába harapván bólint:
Ez meg pont olyan ízű, mint a pálinka!

 


112

A Kölyökkém-tábor egyik izgalmas programpontjaként rendőrök látogattak el hozzánk, hogy beszélgessenek a gyerekekkel, és felhívják a figyelmüket a veszélyekre, a biztonságra, az óvatosságra. Bevezetésképpen megkérdezték vendégeink, milyen rendőröket ismernek a gyerekek. Záporoztak a válaszok: motoros, kutyás, lovas, közlekedési, kommandós. Született azonban néhány meghökkentő szakirány is - sivatagi, repülő, kocsis, terelő, erdész, és végül a non plus ultra: hát, olyan rendőrös rendőr...

 

A következő  kérdés így hangzott:

- Fontos, hogy a rendőr jól fogalmazzon. Hogy szépen tudj beszélni, vajon mit kell sokat csinálnod? 
A helyes válasz az olvasásra vonatkozott volna, de ekkor egy cérnahangocska hátulról:

- Terápiába járni!

 

A strandolás veszélyeit taglalva érdeklődött vendégünk, mit kell tennie egy ovisnak, ha anyukája elmegy lángosért, fagyiért, vagy kürtőskalácsért, ő egyedül marad, és megszólítja egy idegen. 5 éves kis válaszadónk megragadta a lényeget:

- Az nem lehet! Anya csak jegeskávét iszik a strandon!

 

 

 Bálába, Béláim!

Zajlanak a felmérések, ismerkedünk az új gyerekekkell. A visszafogott, eleinte kissé megszeppent tünemények mellett érkeznek a világ vagányai is. Minden kis buksi különleges, nagyon-nagyon élvezzük az első találkozásokat.
Egyikük rettenetesen igyekszik, kérdés nélkül is mondja, mondja, mindenről eszébe jut valami. Közben babrál a színes ceruzákkal, egymásra rak hármat-négyet, aztán lakonikusan rámutat a kupacra:
- Nézd, ez most teljesen úgy néz ki, mint egy Szalma Béla!

 


Messzi nyaralás

Táborzárás. Hogy az e feletti bánatot mérsékeljük, a nyaralásról kezdünk beszélgetni.
- Mi nagyon messzire utazunk ám! Tudjátok, hova? Hát Nagyapádra! - lelkendezik egy copfos, akinek feltehetőleg a Somogy megyei városban lakik a nagytatája…

 


Apák napjára, szeretettel

Még tél végén hallgattuk ki ezt a diskurzust, kinek van a legszuperebb apukája.
- Az én apukám már mindenfelé utazott a világban!
- Az enyém volt háborúban is! Nem halt meg, de óriási lett a pocakja!
- Az én apukámnak is óriási a pocakja, és nyílpuskája is van!
- Az enyémnek meg igazi pisztolya…vagy nem igazi?!
- Az én apukámnak meg olyan jó a szeme, hogy kinyújtott karral olvassa az újságot!

 

 


A kiégés fokozatai (a pedagógusnap margójára…)

- Nagyon fogtok hiányozni, ha már nem jövök ide! Úgyhogy ha megnövök, én is tanító bácsi leszek…aztán óvó bácsi…aztán bányász!

 


Kazinczy nyomában - 3 lépés…

1. Leó bábunk nagyon népszerű a számok világának tanításakor. Kissé együgyű, de a gyerekek mindig kisegítik. Foglalkozás után egy kisfiú elmélkedik:
- Leó nem buta, csak okatlan!

2. Kávét főzünk a konyhában. Örök serteperténk természetesen ott asszisztál.
- Az én apukám nem ilyen kávét iszik! Ő a tűzforralósat szereti!

3. Környezetismeret-foglalkozás. Mezei virágok neveit keresgéljük.
- Seggfű! - kiált fel boldogan egy kis pöszénk.

 


Testvéri szeretet

Uzsonnaidő, már csak 4-en maradtak. Ejtőznek, majszolnak, beszélgetnek.
- A testvéri szeretet kulcsa a bunyó! - állítja egy 5. gyerekként érkezett törékeny tünemény.
- Nálunk nem szokott bunyó lenni! - toldja meg a másfél éves húggal bíró kisasszony.
- Á, akkor ti nem is vagytok testvérek! - nyilatkoztat ki egy báty, aki 1 évvel fiatalabb öccsel bír.
- A bunyó egy hétköznapi dolog! - nyomatékosít az először szólaló, nagycsaládos.

Mire az eddig hallgató , akinek egy nála 2 évvel idősebb fiútesó jutott:
- De ha nem bunyóztok, hogy döntitek el, ki ülhet fél órát a WC-n???

 


Vízfesték

Bosszankodik a tanító néni:
- Úgy látszik, ezt a dobozt régen nyitottuk már ki. Nahát, mi van ezzel? Egészen bekövesedett!
Mire egy cérnavékony hangocska, kissé szemrehányón:
- Akkor miért nem hozol olyat, ami nincs lebetonozva?

 

Dekázó

- Andris, a múltkor behoztad azt a jó kis távcsövet. Hol vettétek, nem tudod?
- De, tudom! A dekázóban!
- A Decathlonban?
- Igen, igen, ott. Volt kék, meg zöld is. Ott egész hátul, a negyedik sor körül találtuk. Tudod, a sátrak mellett!

 


Kismukik a játszótéren

- Te miért nem vagy a párom már egy hete? - kérdezi szemrehányón egyik kismuki a másikat.
- Azért, mert egy héten egyszer járunk ide! - érkezik a meggyőző válasz.

 


Gyagya vagy nem gyagya

Ma megint egy majdnem 5 évesünk csalt örömkönnyeket a szemünkbe, hazafelé tartva a hirtelen jött hőségben a játszótérről:
-Ugye, hogy van olyan növény, ami nem mérgező?
- Persze, rengeteg növény van, ami nem mérgező, amiket nap mint nap falatozunk.
- Na, de mi van, ha valaki mérgező növényt eszik? Mert gyagya.
- Az bizony nagyon veszélyes, de szerencsére ez ritkán fordul elő, mert az emberek megtanulják, mit szabad megenni, és mit nem. A gyerekeknek pedig segítenek ebben a szüleik.
- És ha egy gyereknek a szülei gyagyák?
- A szülők nem szoktak gyagyák lenni, és az ilyesmire nagyon odafigyelnek!
Kis csönd, leszegett fejjel baktat, izzadó kis tenyerét tenyerembe téve. Egyszer csak kiböki:
- Én egyszer ettem egy mérgező bogyót a nyaraláson…de nem lett baj…tudod miért? Mert az anyukám rögtön kihánytatta (!) belőlem…tudod miért? Mert az én anyukám nem gyagya!

 

 

Harapás

- Képzeld, az oviban van egy fiú, Samu, aki megharapta a testvéremet!
- Megharapta?
- Igen, de szóltam az óvó néninek, aki elbeszélgetett vele, és így most már teljesen megszelídült. Már csak karmol. Meg bokszol. Meg néha rugdos. De nem harap!

 

 

A nagy duó

Középső csoportos picurkáink életét 2 tündéri-zsivány alaptag folyamatosan színezi. Ötletekből kifogyhatatlanok, barátságuk mély, és természetesen sűrű konfliktusokkal tarkított. Éppen eltelt 10-15 perc is panasz nélkül, amikor sírásra leszünk figyelmesek:
- Rá akart ülni a fejemre!
- Mert ő kérte!
- Igen, de nem ezt kértem!
- De, ezt kérted, hogy háromszor üljek rá a fejedre!
- Jó, ezt kértem, de már meggondoltam magam!

 


Anyák napjára, szeretettel

Beszélgetünk a tavaszi szünet után, kinek mi volt a legjobb élménye. Egy szőke üstökű fiúcska felcsillanó szemmel, boldogan:
- Nekem az a nap volt a legeslegjobb, amikor meglocsolhattam az anyukámat!
Szeretettel köszöntünk minden anyát, anyut, mamát, mamit, nagyit és dédimamát!

 


Becenév

A gyerekek szeretnek egymás utóneveivel játszadozni, és a beceneveket továbbgondolni, amit addig a határig természetesen engedünk nekik, amíg az éppen aktuális alany számára nem bántó.
Márkónkból így lett ma miniszterelnök-jelölt, ami egy ideig hízelgőnek bizonyult, de aztán ráunt:
“- Én nem vagyok Márki-Zay Péter. Na jó, azt elfogadom, ha nektek is tetszik hogy Media Markt-ó.”

 


Férfiszakasz

Kézműves -foglalkozás, lelkesen készítik a répát rágcsáló papírnyuszikat.
- Nézd, Berci, hogy az én répám milyen hosszú!
- Jó, jó, de az enyém sokkal vastagabb!
- De az enyém formásabb! Réka, te min nevetsz ennyire?

 


Nyári táborok

Elkészültek, és ki is kerültek a faliújságra a tábori plakátok. A gyerekek annyira izgatottak a szép színes rajzok láttán, hogy úgy döntöttünk, közösen megbeszéljük, mi minden várható a Mesevarázs, a Házitündér, a Sárkányos, és a többi táborban. Ahogy szemezgetünk a programok között, egyre lelkesebben jelentkeznek, ki melyiket választaná. A nagy lármában egyszer csak egy vékony hangocska:
- Én a Mesebeszéd és a Házisárkány táborba fogok menni, az biztos, mert mind a kettő nekem való!

 


Hazai ízek

Az ebédmegbeszélés izgalmas percei, a B-menü rakott káposzta.
- Az én nagymamám nagyon finom rakott káposztát tud főzni!
- Reméljük, ez is finom lesz!
- Kata, te is nagyon finomakat főzöl!
- Ezt meg honnan veszed?
- Hát, te is nagymama vagy!

 

Ennél szebbet?!

Kézműveskedünk. Hatalmas szívű kis gazfickónk végre figyelmesen, türelmesen dolgozik.
- Örülök, hogy megfogadtad, amit a színezéssel kapcsolatban tanácsoltam neked! Nagyon szép lett a halacskád!
- Nemcsak megfogadtam, befogadta a szívem, amit mondtál!
(Függöny, örömkönnyek...)

 

 

Petőfi nyomában

Beszélgetés március 15-éről. A márciusi ifjak. Petőfi, aki valószínűleg elesett Segesvárnál, a legenda így őrzi emlékét.
Mire a mi mindig éber kis nyomozónk:

"- Jó, de ez eleve lehetetlenség. Ha megsérült, akkor vérzett. Ha vérzett, a vérnyomokat lehetett volna követni. Ha meghalt, nem tűnhet el...hmmm...itt valami nincs rendben..."

 

Linda és Bori

Párbeszéd a 4 évesek között (az ünnep miatt a hétfői és a csütörtöki csoport összetalálkozott a héten):
- Téged hogy hívnak?
- Vajga Jinda.
- Valga Linda?
- Nem. VAJGA Jinda.
- Ezt mondom én is! Hogy Valga!
- De nem Valga, Vajga. És téged?
- Holvát Boli.
A páLbeszéd folytatását a fantáziátokra bízzuk…mi még most is könnyezünk, ha felidézzük a diaJógust.

 

Etetőfal 


- Képzeld, holnap lesz a kishúgom 1 éves! És az ajándéka is holnap érkezik, már nagyon várom, mert cicás!
- Tényleg? És mit kap az első szülinapjára a kistestvéred?
- Egy etetőfalat.
- Mármint matatófalat?
- Azt, azt, igen, csak nem tudom, az mi!

 

Szülinap


- Ezt a tolltartót a szülinapomra kaptam!
- Nagyon szép! Most volt a szülinapod?
- Nem, amikor 6 éves lettem.
- Értem. És az mikor volt? Régebben?
- Igen, a ma előtti napon.

 

 Víz

Imádom-fülek, csupaszív-tekintet, érkezik.
- Mondhatok valamit?
- Persze, figyelek.
- A fenti teremben van sok víz.
- Víz?
- Víz.
- Milyen víz?
- Hát, talán olyan sima. Igen. Víz.
- Értem. Hol van a víz? A padon? A padlón?
- Hát, a padlón.
- Hogy került oda?
- Hát, talán kiömlött.
- Esetleg egy kulacsból?
- Igen, lehet, hogy egy kulacsból.
- Nem tudod esetleg, hogy kinek a kulacsából?
- Dehogynem, az enyémből!


Tacsa

Az állatkerti élmények még mindig kitartanak, játékos formában elő-előhívjuk az emlékeket.
- A következő állat egy hüllő, a Pálmaházban láttunk ilyet, ahol voltak madarak és emlősök is: ó-i-á-í-ó.
Törik a buksikat, mi lehet ez, végre közös erővel rájönnek, hogy valamilyen kígyó.
- Eddig jó, de hallgasd csak meg újra: ó-i-á-í-ó!
Mire egy hang a heuréka-élmény minden kicsattanó, szikrázó örömével:
- Megvan, a Tacsa!


Majom

- Eléd teszem ezt a papírt, sorold fel, mi mindent látsz rajta!
- Tudom, hogy ez mi, de inkább nem mondom, mejt nem tudom jój kimondani. És azt fogod hinni, hogy josszuj tudom.
- Próbáld csak meg, hátha kitalálom, mire gondoltál!
- Hát jó, ez egy majom. De nem majom, hanem majom. Játod, most azt hiszed, én azt hiszem, hogy ez egy majom, pedig tudom, hogy ez nem majom, hanem majom.
A képen egy szélmalom volt látható…


Születésnap

- Nekem a 6 éves szülinapomon volt a tortámon tűzijáték, meg ilyen gombák, meg…nem pillangó…hanem…ilyen szárnyas ember!
- Ööhmmm, tündér?
- Igen, az, tündér!


Nyugdíj

- Anikó néni, Gina nénivel mi van?
- Semmi baja, nem beteg. Gina néninek csütörtökön, vagyis ma van a szabadnapja.
- Jaaaaa! Nem tudtam, hogy ő már nyugdíjas!


Leves

Reggeleink fénypontja az ebédmegbeszélés. Imádják a gyerekek, hogy étteremből rendelünk, és nagyon izgatottak, amikor felolvassuk nekik az A és a B menüt.
Van, aki rögtön rávágja, van, aki hosszan elidőzik, mielőtt eldönti, hogy természetesen C-t kér (ez a jolly joker: húsleves, rántott csirkemell, sült krumpli). Biztatásunkra néha azért egyik-másik kalandvágyó bátorkodik A-t vagy B-t rendelni. De most mi sem kellettünk hozzá. Az egyik menü Legényfogó leves és valamilyen főzelék volt.
Egy hősszerelmes herceg mindent egy lapra tett fel:
- Ma nem C-t kérek, hanem azt a fiú- vagy lánykérő levest!


Logika

Szókincsbővítés, tulajdonságok keresése:
- Milyen ember az, aki távozáskor előreengedi a lányokat, hellyel kínálja a vendéget, az elesett gyereket felsegíti, ha valaki elejt valamit, segít felszedni…itt félbeszakad a felsorolás, mert megérkezik a meghökkentő, ám gyermeki logikával hibátlan válasz:
- Pincér!

 

Nyelvújítók

Fonémahallás, beszédhanghallás fejlesztésére szolgál néhány hangoztató játék, az egyik a kicsik által nagyon kedvelt “papagájos”. A gyerekek számára ismeretlen hangsorokat mondunk, meg kell ismételniük, amit hallottak. Ahogy értelmet keresnek a szóban, tündéri új kifejezések születnek, ezekből szemezgettünk.

érelmeszesedés = érem-leszedegetés
Nabuccodonozor = Nabucco dezodor
exkavátor = extra bátor
kozmopolitizmus = koszmós politikus (nemrégiben született kistestvére, talán ezért az asszociáció )
A minap verstanulás volt a szorgalmi feladat. Tényleg szép, meghitt hangulatú a mű, úgyhogy nem is csodálkoztunk, amikor meghallottuk a szerző “új” nevét:
CsaLádi Imre…
Hiába, az ovisok a legnagyobb nyelvújítók a világon!


Titanic

A fiú-banda beszélget egymás közt, ilyen-olyan élményekről.
- Ti tudjátok, mi az a Titanic?
- Jaj, ne is mondd! Az egy sírós-szerelmes film.
- Igen, az. Nálunk is csak anyukám nézi. Meg én. Meg az apukám…néha…

 

Gyalog

Nagy komolyan nekiülnek sakkozni. De mivel a lépéseket még nem teljesen értik, sajátosan alakul egy-egy játszma. Néha kirobban a vita is, ilyenkor jönnek hozzánk, a “nagymesterekhez”:
- Ugye, hogy a sétáló keresztben üt?
- A kicsoda?
- A sétáló, akiből olyan sok közlekedik!

 

Ülve vagy állva?

Újra a fiúcskák beszélgetnek, de most a pici, 4 évesek. Természetesen halálos komolysággal folyik a diskurzus, a válasz alapos megfontolás után érkezik.

- Te ülve vagy állva pisilsz?
- Attól függ. Ha kakilok is, akkor állva.

 

 Sakk

- Képzeld, én már nagyon jól tudok sakkozni! A múltkor is játszottam a barátommal, és ötből ötször nyertem! Az utolsó nagyon izgalmas volt, mert nekem már csak a királyom volt a táblán, neki meg még 5 bábuja, de sikerült!

 

 

Tudom, Ányos…

Játékszünet, az egyik kisfiú hatalmas munkában…
- Nézd, Anikó néni! Ez itt az állataink ételadagolója! Ha a piros gombot nyomják le, kijön az eledel. Ha a zöld gombot, kijön a víz.
Boldogan nyomkodja, mutatja. A pedagógus igyekszik maximális lelkesedéssel reagálni:
- Hűha, ez olyan, mint egy tudományos kísérlet!
Mire a kissé lesajnáló válasz:
- Mert ez az is!

 

 Egymás közt


- Te tudod, milyen nehéz egy teli vizeskanna?
- Nem.
- És te?
- Én sem.
- Én sem tudom. Miért, milyen nehéz?
- Hát, rohadt nehéz!

 

“Csak az a szép, zöld gyep!”

A játszótérre sétálás perceit nagyon élvezi gyerek-felnőtt egyaránt. Hiszen a tanító néni kezét fogva vezetni a sort, vagy épp leghátul battyogni vele(“vigyázva a többiekre”) akkora öröm, ami megoldja a gyerek-nyelveket, mi pedig boldogan csacsogunk velük egész úton, az élet nagy dolgairól.

- Kata, én nagyon várom már a tavaszt!
- Én is! A tavasz a kedvenc évszakom! Te miért várod?
- Mert akkor lehet majd cigizni.
- Cigizni?
- Igen, apával szoktunk, így (mutatja a mozdulatot). Fűszállal!
- Ja, hogy bohóckodtok? Ilyet én is játszottam gyerekkoromban. Apa amúgy cigizik?
- Nem, dehogy! Csak füvet szív!

 

Közjó

- Anyukám azt mondta, használjam ezt az orrspray-t, de félek, hogy kifolyik!
- Majd segítek! - lép oda a pedagógus, nyomában a kis polihisztor kollégával.
- Majd én is segítek, nekem is szokott az anyukám spriccelni ilyet! Fogd meg itt (mutatja), és nyomd (nyomkodja a társa orrnyergét), ez az! És közben szívogasd is, így (szipákol nagyokat)!
- Nahát, milyen segítőkész kisfiú vagy!
- Mindent a közjó érdekében! - reflektál halálos komolysággal a kis doktor.

 

 Kirándulás

- Mesélek valami vicceset! Képzeld, Anikó néni, amikor egyszer Tatával kirándultunk, és ott volt Béla bácsi kutyája is, akkor, amikor Tata kiszállt a kocsiból, robbantott egyet.
- Robbantott?
- Igen, hát pukizott egy hatalmasat! És a kutya megijedt, elszaladt és ugatott, és Béla bácsi, a gazdája, nagyon mérges volt Tatára, hogy nem lehet nyugodtan kirándulni miatta.
- Értem. És ez a történet most hogy jutott eszedbe?
- Hát…..hát…úgy, hogy pukiztam…

 

 Varázserő

Játszótérre igyekszünk, állunk a lámpánál.
- Réka, te tudtad, hogy nekem van varázserőm? Lámpa-varázserő! Akárhányszor állunk a lámpánál, és elszámolok 10-ig…vagy 21-ig….vagy 35-ig, már zöldre is vált!